12. FEJEZET | Bizonyítékok létrehozása
Képzett és tapasztalt orvostudományi könyvtárosok, szűrést végzők, módszertani és adatfeldolgozó szakemberek csoportját állították össze a bizonyítékok frissítésére. A publikált szakirodalom külön szisztematikus áttekintését végeztük el a 11 fejezetből 10-ben. A szakirodalom áttekintését nem tartottuk relevánsnak a gondozás alapelvei című fejezetben, amely az ideális célokra és törekvésekre összpontosít, a hemofília, valamint a rendelkezésre álló tudomány és technológiák jelenlegi megértésének céljával. További kutatásokat végeztünk, kifejezetten a fogorvosi beavatkozások, a tervezett és a sürgős sebészeti és invazív eljárások, valamint a genetikai vizsgálatok növekvő területe iránt, így összesen 11 irodalmi összefoglalót készítettünk. A keresési stratégiák részleteit, a Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) és az azonosított bizonyítékokat az online elérhető kiegészítő anyagok tartalmazzák.
Beválogatási feltételek
Népesség, beavatkozások, összehasonlítások és kimenetelek
Az összes fejezetben olyan vizsgálatokat mutatunk be, amelyekben A vagy B-típusú hemofíliában szenvedő betegek vettek részt. Az egyes fejezetekhez további populációs kritériumokat határoztunk meg. Nem volt nemi vagy életkor szerinti kizárás. A vizsgálatok beválaszthatóságát nem korlátozta semmilyen tartalomra vonatkozó beavatkozás, összehasonlítás vagy kimenetel.
Keresési stratégiák és információforrások
Az összes keresési stratégiát egy orvostudományi könyvtáros dolgozta ki az egyes fejezetekben részt vevő tartalmi szakértőkkel és a felelős tartalmi vezetővel együttműködve. Minden keresést csak angol nyelven végeztünk, és csak humán vizsgáltokra korlátoztuk. A földrajzi elhelyezkedés vagy az ellátás típusa alapján nem zártunk ki találatokat. A kereséseket a PubMed-ben, a Cochrane Database of Systematic Reviews (CDSR) adatbázisban, a Cochrane Central Register of Controlled Trials (CENTRAL) nyilvántartásban és az EMBASE-ban végeztük, 2000. január 1. és a keresés dátuma között (2019. május-november). A teljes keresési stratégiák megtalálhatók az online kiegészítő anyagokban.
Az azonosított szisztematikus felülvizsgálatok referencia listáinak feltérképezése vagy keresése nem történt. Egy kivételt a kimenetelek értékelése új fejezete esetén tettünk: itt egy általánosan elismert, mérföldkőnek számító referenciakiadványt feltérképeztünk. A fejezetek vezetőit és a panelistákat felkérték, hogy tegyenek javaslatot minden olyan releváns irodalomra, amelyet a felvételt célzó hivatalos keresés során nem azonosítottak.
Kialakítás és vizsgálati elrendezés
Az azonosított szakirodalom mennyisége miatt a bevont vizsgálatok post hoc korlátozásait (például kiadási év és vizsgálati terv alapján) alkalmaztuk az azonosított irodalom megismerése nélkül. A bevonásra kiválasztott legtöbb tanulmány a 2010. január 1-jét követően jelent meg (megelőzve az iránymutatások előző kiadásának keresési dátumkorlátját), kivéve a kimenetelek értékeléséről szóló új fejezetet, amelynél a felvétel dátumát 2005. január 1-jére hosszabbítottuk meg. További publikációkra és kvalitatív áttekintésekre tettünk hivatkozást, ha ezek relevánsak voltak, de az adatok kinyerését nem hajtottuk végre. A bevonásra került vizsgálati tervek randomizált kontrollált vizsgálatok, kvázi randomizált kontrollált vizsgálatok és prospektív összehasonlító vizsgálatok voltak. Bizonyos esetekben retrospektív tanulmányokat is bevontunk az egyes fejezetvezetők kérésére. Néhány tanulmány bevonása során utólagosan nyert bizonyítást, hogy retrospektív természetűek. Ezeket a bizonyíték táblázatokban megtartottuk, és retrospektívként jelöltük a vizsgálati terv oszlopban. Keresztmetszeti vizsgálatokat a laboratóriumi diagnózis és monitorozás fejezet bizonyítékai közé vontuk be. A szisztematikus áttekintéseket csak referenciaként vontuk be.
A vizsgálatok kiválasztása
A 11 keresési stratégia mindegyikéhez szűrési kritériumokat fejlesztettünk ki előre meghatározott kritériumok alapján, amelyeket a fejezet keresési algoritmusainak fejlesztése során, a fejezetvezetőkkel együttműködve definiáltunk. Az azonosított irodalmakat a fejezet-specifikus alkalmasság vizsgálatára a Distiller SR® referencia-kezelő szoftverrel tekintettük át.
Hét képzett bírálóból álló csapat tekintette át a címeket és az absztraktokat. Az egyes fejezetek átvizsgálása előtt kísérleti keresést hajtottunk végre, az összes lektor átvizsgálta ugyanazt az 50 referenciát, majd megbeszéléseket folytattak és módosításokat hajtottak végre az szűrési módszertanon, ha az a tisztázáshoz szükséges volt. A cím és az absztrakt szűrés fennmaradó részét az összes fejezet egy alkalommal történő áttekintésével egészítettük ki. Kettős szűrést nem végeztünk. A 11 fejezetből 8 esetében másodlagos cím és absztrakt szűrést végeztünk a potenciálisan alkalmasnak ítélt tanulmányokról, két okból. Először is, miután a szűrést végző csoport jobban megismerte a keresések során azonosított irodalmat, a fejezetés a tartalmi vezetőkkel folytatott további megbeszélések során további szűrési kritériumokat alkalmaztak a következő bírálókörökben. A szűréssel kapcsolatos döntéseket anélkül hozták meg, hogy a testület ismerte volna az azonosított irodalmat, hogy így elkerüljék a torzítást. Másodszor, a másodlagos cím és absztrakt szűrés lehetővé tette a csapat számára, hogy hatékonyan küszöbölje ki az irreleváns hivatkozásokat, így időt és költségeket takarítsanak meg. A cím és az absztrakt szűrés után megtartott referenciákat a teljes szövegű szűrés alkalmával vizsgáltuk meg.
A PRISMA-diagramok referenciáinak folyamatával kapcsolatos további részletekért kérjük, olvassa el az online kiegészítő anyagokat.
Adatok kinyerése és evidenciatáblák létrehozása
Az egyes fejezetekhez evidenciatáblák készültek. A releváns kimeneteleket a fejezetvezetők segítségével határoztuk meg.
Egy vezető módszertani szakértő (TS) gondoskodott az evidenciatáblák felügyeletéről és kialakításáról. 15 módszertani szakértőből és adatelemzőből álló csapat vonta ki a releváns adatokat valamennyi bevont tanulmányból. Kettős kivonatolást nem hajtottunk végre. Az evidenciatáblázatokat és az egyes fejezetek alapjául szolgáló cikkeket megosztottuk a teljes fejezetpanellel, ezeket a fejezetvezetők és az egészségügyi szakemberek felhasználták az ajánlások megfogalmazásához. Az evidenciatáblázatok az online kiegészítő anyagokban érhetők el.
Az torzítás kockázata az egyes vizsgálatokban
Nem végeztek formális kvantitatív elemzéseket, és nem végeztek kritikai értékelést a vizsgálat egyedi minőségéről. Meg kell jegyezni, hogy a hemofília ritka betegségként van minősítve,ami az elsődleges vizsgálatok eredendő korlátait eredményezi; így a legtöbb értékelés alacsony vagy nagyon alacsony szintű bizonyítékokat eredményezett volna. A szakirodalom kutatása és átvilágítás során alkalmazott vizsgálattervezési korlátozásokon kívül a kutatás módszertani minősége alapján további kizárások nem történtek.
Előzetes terv szerint, az ajánlásokat nem osztályozták, mivel ezen a területen a bizonyítékok túlnyomó többsége nem elegendő a metaanalízisek támogatásához, tekintettel a ritka betegségek klinikai kutatásának és adatgyűjtésének akadályaira. Az osztályozás két összetevőn: a bizonyítékok minőségén és a előnyök és ártalmak és/vagy kockázatok egyensúlyán alapul. Az előbbi az egyes kimenetelekre vonatkozó ajánlásokat alátámasztó evidenciák minőségének értékelése. Ha az alacsony szintű evidenciákat kimenetelek tekintetében felosztják, a fennmaradó adatok nem használhatóak kvantitatív elemzések alátámasztására. Az ilyen ajánlások besorolásának megkísérlése félrevezetheti az egészségügyi szolgáltatók célközönségét.A második komponens nem egyértelmű a minőségi értékelések hiányában, ezért nem rendeltünk erősségi szintet az ajánlásokhoz. Ezért az átláthatóság érdekében a WFH iránymutatási ajánlásait nem osztályoztuk, hanem a konszenzuson alapuló, egyértelmű „CB” (konszenzuson alapuló) jelöléssel láttuk el.